Felhívás!
Ahhoz, hogy a Kelta-WICCA Hagyományőrzők Egyháza Egyházként tudjon tovább működni 1000 fő nagykorú, magyar állampolgár aláírása szükséges.
Kérek mindenkit, aki egyetért azzal, hogy Egyházi formában működésünk tovább, nyomtassa ki a mellékelt aláíró jegyzéket, és minél több aláírással juttassák el
a.) postán az alábbi címre: Kelta-WICCA Hagyományőrzők Egyháza 1034 Budapest, Nagyszombat u. 25. 1/52
b.) személyesen leadható nyitvatartási időben (H-P: 10-18, Szombat: 10-14) az Öreg Tölgy Kincsesboltban vagy az „A Könyvesbolt”-ban, mindkettő címe: 1062 Budapest, Andrássy út 86.
Az aláíró a jegyzék aláírásával kizárólag támogatását fejezi ki és hozzájárul ahhoz, hogy szervezetünk egyházi formában működhessen tovább, ezzel más felelősséget, tagságot nem vállal.
Az aláírójegyzék bal felső sarkában lévő sorszámot és a dátumot kérjük ne töltse ki. Az adatrészt kék tollal legyen szíves kitölteni és saját kezűleg aláírni.
Nagyon köszönjük a segítséget!
Legyetek Áldottak!
A Kelta-WICCA Hagyományőrzők Egyházának Nagytanácsa
Hidegföldi Gyöngyi Tünde
Mórocz Tibor
Nánási Pál
Osara LaMort
Rubus Edit
Saddie LaMort
Szücs Imre (Arsoloss)
Ha valakinek .doc formátumban jobban megfelel az aláírójegyzék
Ma debütálnak műsoraim a LélekTV-n. A Wicca filozófiája részben a Wicca történelméről fogok beszélni, az Egy káoszmágus naplójában pedig bármiről, ami épp eszembe jut. 2.5 óránként ismétlik a teljes adást, úgyhogy aki szeretné megnézni, nem kell, hogy lemaradjon róla.
Ha úgy tűnne, blogunkból ismét kicsit kifogyott a gőz, pusztán azért van, mert a fellendülés egy olyan érdekes újdonságot vezetett volna be, ami nem készült el időre. Nem felejtettünk el titeket, csak háttérmunkálatokat folytatunk.
Gyorsan hírül adjuk még, hogy lett egy új Asatruar csoport, a Forn Sidr Hungary. Itt megnézhetitek a honlapjukat.
Egy, az USA-ból származó kutatócsoport úgy véli, hogy Cadiz mellett, a Dona Ana nemzeti park lápvidékébe temetve megtalálták a körkörös elrendezésű várost, melyről Platón beszélt. A tudóscsoport mélyreható radart, digitális térképtechnológiát és víz alatti megfigyelőberendezéseket is használtak a kutatáshoz.
Atlantisz feltehetőleg mintegy 2500 évvel ezelőtt tűnt el, cunami következtében.
Tudósok megszólaltatták a hátborzongató hanghatást keltő inka kagylókürtöket.
Hátborzongató hatást kelthettek az ősi kagylókürtök, amelyeket Peruban, a prehispán kultikus központban, Chavín de Huántarban találtak.
A Chavín-kultúra, amely a Kr.e. 1200-1300 táján fejlődött ki az Andok vidékén, virágkorát a Kr.e. 700-300 között élte. Központja a mai Ancash-tartományban, 3200 méter magasan fekvő szertartási centrum, Chavín de Huántar volt, ahol az évszázadok során két impozáns kőépületet, az úgynevezett Ó- és Újtemplomot emelték. Hitük középpontjában a félelmet keltő jaguár, kígyó és madár állt.
A régészek 2001-ben bukkantak rá az ősi kultikus központban a húsz Strombus galeatus tengeri kagylóból készült kürtre.
Az antik hangszereket gondosan polírozták, színezték, s különböző szimbólumokat véstek rájuk, kifaragták a "fúvókát", s a zenei instrumentumokon V-alakú bevágások látszanak.
A Stanford Egyetem akusztikus szakemberei a helyszínen tanulmányozták a kagylókürtök keltette hanghatást. A kagylókürtöket zenész szólaltatta meg, a dallamot pedig négy parányi mikrofon segítségével rögzítették: az egyiket a játékos szájába, a másikat a hangszer "fúvókájába", a harmadikat a kagyló "törzsére", a negyediket a "tölcsérére" helyezték. A hangszerekből egy vagy két hangot lehetett kicsiholni.
A tudósokat az is érdekelte, hogy milyen lehetett a kagylókürtök hanghatása a kultikus központ kőlabirintusában. Mint kiderült, a folyosók éles fordulói, a szellőzőaknák megváltoztatták a hangot. Amikor pedig a kagylókürtöt egy kőkamrában szólaltatták meg, úgy tűnt, mintha a hang egyszerre több irányból érkezne.
A homályba vesző helyiségben ez igencsak zavarba hozhatta a vallási központban tartózkodókat. Valószínűleg vallási célokra, az érzékszervek megtévesztésére használhatták a kürtöket, és a különleges templomokat.
AJÁNLOTT LINKEK:
A kagylókürt hangja szólóban (Science News)
A kagylókürt hangja templomban (Science News)
A kagylókürtök titkai - cikk angolul (Discovery News)
III. Béla koponyáján pogány szokás szerint jelképes lékelést találtak, ez a szokás a honfoglalásig visszavezethető.
Újholdacska, anyóka,
Niske Úr követe,
jó szemmel tekints rám,
oltalmazz, védelmezz,
legyél óvóm, védőm!
Aki az égen járkálsz,
útban Niske Istenhez,
szólj értem Niske Úrnak,
Niske Isten adjon nekem
erőt, egészséget,
egészséggel áldjon,
hogy ezt az újholdat
újra megérhessem!
(mordvin pogány imádság)
Fordította: Ágh István
Hozott isten, holdacska c. könyv
137-8. old.
A Görög Régészeti Tanács határozata értelmében botanikus kertet hoznak létre az ősi Olümpián.
A tízhektáros botanikus kertben, amely a régészeti múzeum és a Kronion-domb között helyezkedik majd el, a térség őshonos növényeit telepítik, de kizárólag olyanokat, amelyek gyökérzete vízszintesen terjeszkedik, így nem károsítja a földben esetleg rejtőző műkincseket.
Így a tervek szerint olajfát, platánt, fenyőt, ciprusokat, gránátalmát, diófát telepítenek, de hatezer cserjét is kiültetnek, ahogy termesztenek majd rozmaringot, levendulát, mentát is.
A botanikus kert oktatási célokat szolgál majd, ahol a látogatók nemcsak azt ismerhetik meg, hogy milyen növények nőttek eredetileg a Kronion-dombon és annak környékén, hanem a történetükről is sok mindent megtudhatnak.
Minden egyes növény mellett feltüntetik annak a latin elnevezését, ahogy a közkeletű görög és angol nevét is. Egy rövid történelmi ismertetőt is mellékelnek, valamint a látogatók megtudhatják, hogy az adott növény hol szerepel a mitológiában.
A szivárvány megjelenése után már nem számíthatunk esőre.
Az emberek is megérzik az eső közeledtét:
A közelgő esőre néhány anyag szerkezeti tulajdonsága megváltozhat:
Jégesőre akkor számíthatunk, ha a mennydörgésnek morajló hangja van.
Ha az erdei madarak elhallgatnak, közeleg a vihar.
Forrás:
http://library.thinkquest.org/03oct/00572/htmls/ijoslask.htm
Szép idő lesz, ha:
Forrás:
http://babona.network.hu/blog/babonak-es-hiedelmek-blogja/nepi-hagyomanyok-idojaras
Kép forrása:
http://www.wolf-rain.gportal.hu/gindex.php?pg=17213616
Eső lesz, ha:
Forrás:
http://babona.network.hu/blog/babonak-es-hiedelmek-blogja/nepi-hagyomanyok-idojaras
Kép forrása:
http://hangulatjatek.freeblog.hu/archives/2009/02/04/Mester_Tamas_-_Esofelho/
1. A fogfájósnak újholdkor a Hold felé kell „huhukolni” és ezt mondania:
| Isten hozott új királyunk, |
| adjad, hogy az én fogaim oly erősek legyenek |
| s oly egészségesek, |
| mint te vagy, amíg élek. |
(Zemplén vagy Borsod m.)
2. Újholdkor mondták:
| Új hold, új király, |
| látom két szép szarvadot. |
| Akkor fájjék az én fogam, |
| mikor a harmadikat meglátom! |
(Andrásfalva, Bukovina)
Forrás:
http://mek.niif.hu/06100/06124/html/raolv00001/raolv00001.html
Kép forrása:
http://kórházak.hu/fogfajas.html
1. Ha valakinek egy náthás ember náthája felől panaszkodik, ezt kell felelnie, nehogy megkapja:
| A mi kemencénk is attól repedezett meg! |
(Kiskunfélegyháza)
2. A náthás ember – hogy másra menjen át a nátha – írja a falra:
| Nátha van eladó, |
| ingyen kapható. |
(Gáttája, Temes m.)
3. Vagy:
| Három nátha eladó, |
| öt nátha eladó! |
(Jászjákóhalma, Szolnok m.)
4. Egymásnak mondták:
| Náthám Pali, náthám Pál, |
| ragadjon rád a náthám! |
(Méra, Abaúj m.)
Forrás:
http://mek.niif.hu/06100/06124/html/raolv00001/raolv00001.html
Kép forrása:
http://www.nana.hu/test-es-lelek/egeszseg/natha-vagy-influenza-41525.html
A korábbi tudományos feltételezésekkel ellentétben valószínűleg sokkal nagyobbak és jóval fejlettebbek voltak azok az indián települések, amelyek még a Kolumbusz előtti időkben léteztek az amazonasi esőerdőkben - derült ki a legújabb régészeti felfedezésekből.
A Göteborgi Egyetem régészei és brazil kollégáik nagyjából kilencven település maradványait fedezték fel az Amazonas Brazíliához tartozó részén elterülő Santarém városától délre eső területeken. "A legmeglepőbb dolog, hogy ezeknek a településeknek a legtöbbje nagyon messze helyezkedett el a folyótól, és az esőerdők olyan részein voltak, amelyek ma már gyéren lakottak" - mondta el Per Stenborg, az egyetem történelem tanszékének munkatársa, aki a svéd szakemberek vezetője volt a nyári kutatás során.
A régészek eddig úgy vélték, hogy ezek a belső területek az európaiak 16-17. századi megérkezése előtt is ugyan olyan ritkán lakottak voltak, mint manapság - olvasható az archeologica.com régészeti hírportálon. Ennek a feltételezésnek az egyik oka, hogy az itteni földek általában terméketlenek voltak, a másik pedig, hogy mivel nagyon távol estek a főbb vízforrásoktól, ezért a száraz időszakokban csak nagyon korlátozott volt a vízhez való hozzájutás lehetősége.
Ezért mindig is nagy rejtélyt jelentett, hogy a spanyol Francisco de Orellanától származó legkorábbi történelmi beszámolók, amelyek az 1541-42-es évekre nyúlnak vissza, miért úgy festik le az Amazonas-folyó környékét, mint egy sűrűn lakott régiót, ahol a "városok" nem csupán a folyótól távol, de egészen a szárazföld belsejében helyezkedtek el.
A legújabb felfedezések valószínűleg választ adhatnak a kérdésre. A régészek ugyanis termékeny talajokra bukkantak az egyébként haszontalan földterületek környékén. Ez az úgynevezett "amazóniai fekete föld", amelyet nem a természet alkotott, hanem emberi kéz művelt meg. "Ugyanilyen nagy jelentősége van azoknak az olykor száz méter átmérőjű talaj mélyedéseknek is, amelyeket számtalan település mellett találtunk. Ezek valószínűleg azoknak a vízgyűjtőknek a nyomai, amelyek a száraz periódusok vízellátását biztosították" - mondta Stenborg.
Úgy tűnik, hogy az új régészeti felfedezések nem csupán Orellana utazásának feljegyzéseit támasztják alá, hanem azt is, hogy az Amazonas e térségében élő amerikai indiánoknak sikerült olyan túlélési technikákat kifejleszteniük, amelyek segítségével megbirkózhattak a szárazföld belső területein mostoha uralkodó környezeti tényezőkkel.
Forrás: múltkor portál
Köszönet Holdboszorkánynak és a Boszorkányseprűnek
PWH közösségi blogmagazin
